2021-11-15 13:39:49

Kutatás, fejlesztés és innováció Magyarországon

GDP-arányos költések az EU-ban és Magyarországon

2019-ban az EU tagországai átlagosan a GDP 2,23 százalékát fordították kutatásra és fejlesztésre (K+F), mindez Magyarországon 1,48 százalék volt, amely – történelmi csúcsot elérve – várhatóan 1,6 százalék körül alakul 2020-ban. 

Bár az államháztartási forrásból származó K+F-célú támogatások mértéke folyamatosan növekedett az elmúlt években, a súlyuk csökkent, köszönhetően a vállalkozások meredeken meginduló aktivitásának. Ezt bizonyítják a számok is, melyek alapján a K+F költések 76 százalékát (527 milliárd Forint) a vállalkozásoknál regisztrálták.

Munkaerőpiac és kutató-fejlesztő helyek száma

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók létszáma meghaladta a 85 ezer főt 2019-ben. Az állományban foglalkoztatottak létszáma 2010 óta 31 százalékkal növekedett, amely összhangban a ráfordításokkal, kizárólag a vállalati szektornak köszönhető. A K+F létszáma az összes foglalkoztatott létszámában 2010-ben és 2015-ben szinte azonos volt (0,84 és 0,88), ezt követően viszont intenzív növekedésnek indult, 2019-ben elérve az 1,08-at. (A kutató-fejlesztő munkára fordított idő arányában a teljes munkaidejű állományi dolgozókra átszámított létszámmal számolva.) A vállalkozási kutatóhelyek száma 2010 és 2019 között közel másfélszeresére nőtt, elérve a 2082 főt. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2019-ben a kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma 3555 fő legyen. A felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek 2000 óta csökkenő tendenciát mutatnak, míg a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek számai 2010 után kezdtek el csökkeni.

Innováció

Erősödik a tendencia, amely azt mutatja, hogy a vállalkozások immáron nemcsak termék-innovációval, hanem üzletifolyamat-innovációval is növelik vállalkozásuk hatékonyságát. 2018-ban a vállalkozások közel fele (45,7%) az árbevételük 1 százalékánál többet fordított innovációra, ugyanakkor árbevételüknek már a 8,8 százaléka származott innovációból. Ugyanebben az évben, az összes magyar vállalkozásban foglalkoztatott munkavállaló 52,1%-a dolgozott olyan piaci szereplőnél, mely rendelkezett innovációs projekttel 2018-ban. Mindazonáltal az innováció területén Budapest tarol, az összes magyarországi kutatóhely 41 százaléka, a K+F ráfordítások 61 százalékát itt használták fel.

Nemzetközi kitekintés

Magyarország az Európai innovációs eredménytábla alapján (European Innovation Scoreboard, EIS) 2021-ben feltörekvő innovátornak számít. A régió országai közül Csehország és Horvátország előz meg minket. Kiemelkedően teljesítünk a vállalati K+F kormányzati támogatása tekintetében és közepesen a high-tech termékek exportja, illetve a külföldi doktorandusz hallgatók indikátorainak tekintetében. 

Ha a régión túl tekintünk, akkor látható, hogy Magyarország leszakadása néhány területen jelentős az élen járó országokhoz képest. Ezt mutatja az is, hogy az egyik legrosszabbul teljesítő ország vagyunk az EU-ban a vállalkozásoknál, a digitális technológiák integrálását illetően. Példaként említhető, hogy a vállalati erőforrás-tervező szoftvercsomagoknak az információk elektronikus megosztására történő használata hazánkban a legalacsonyabb az EU-ban. Emellett a vállalkozásoknak csupán a 6 százaléka alkalmaz olyan megoldásokat, amely „big data” alapúak, ezzel szemben az EU-s átlag 12 százalék.

Látható tehát, hogy a K+F-re fordított kiadások évről-évre növekednek hazánkban, azonban az eredmények nem minden esetben követik ezt le. A 2021-es WIPO (World Intellectual Property Organization) rangsor alapján Magyarország a 34. helyen végzett, megelőzve ezzel Szlovákiát (37.) és Lengyelországot (40.). Azonban beszédes, hogy az Immateriális javak alskálán csupán a meglehetősen szerénynek mondható 84. helyet foglaljuk el. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a kutatási-fejlesztési ráfordításokra jutó szabadalmak száma 2012 és 2018 között a harmadára csökkentek, elmaradva mind az EU-s, mind a V3-átlagtól egyaránt.

Összegzés

2010 óta a K+F tevékenység legfontosabb mutatóit tekintve Magyarország egyértelműen előre lépett, amely azonban nemzetközi összehasonlításban jelenleg csupán arra elegendő, hogy a lemaradásunk a fejlettebb országokhoz képest ne növekedjen. 

   

Forrás: KSH 

https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/RD_E_GERDTOT__custom_1532643/default/table?lang=en https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/2019/index.html#azsszesvllalkozsegynegyedeinnovatvvllalkozs https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/digital-economy-and-society-index-desi-2020  https://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/wipo_pub_gii_2021.pdf https://www.mnb.hu/letoltes/termelekenysegi-jelentes-2020-hun.pdf https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/2019/index.html#msflszertbbidegennyelvknyvetpublikltakminttzve 

Borítókép /Photo from Pexels


Kapcsolódó Elemzések