Szerző: Makronom Intézet | 2022-05-27 14:24:32

Az extraprofit jelensége Avagy miért legitim az extraprofitok elvonása a jelenlegi világgazdasági helyzetben?

Az elmúlt hónapokban folyamatosan jelentek meg az infláció több évtizedes csúcsáról szóló jelentések, a mögöttes okokat firtató elemzések. A legtöbb elemzés az inflációt hajtó okokat, a keresleti és a kínálati oldal együttes zavaraival magyarázza, kiemelve[1], hogy ezen tényezők hatásai az egyes régiók, országok esetében eltérőek lehetnek: az USA-ban a keresleti oldali hatások erőteljesebben jelentkeznek (köszönhetően a COVID-válság alatt „kiszórt” 5000 milliárd dollárnyi[2] helikopterpénznek), míg Európában elsősorban a kínálat oldali nyomás dominál (azaz az ellátási láncok töredezettsége okozza az áremelkedéseket). Kevés elemzés szól azonban egy harmadik, igen jelentős tényezőről: az ármeghatározó vállalatok haszonkulcs emeléséről, amely révén a vállalatok extraprofitra tehettek szert az elmúlt másfél-két évben. Csupán néhány közgazdász és kutatóintézet kezdte el érdemben vizsgálni az inflációt hajtó extraprofit jelenséget, amelyet az alábbiakban tekintünk át.

Először azokat az elemzéseket mutatjuk be, amelyek az áremelések és az extraprofitok kérdéskörét általánosan vizsgálják, ezt követően pedig azokat az elemzéseket és adatokat foglaljuk össze, amelyek ágazati szinten azonosítják be az extraprofitokat. 

Servaas Storm, a Delfti Műszaki Egyetem munkatársának véleménye szerint azt kellene megnézni, hogy az egyes iparágakban a cégek hogyan növelték meg a haszonkulcsukat, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Storm úgy véli, nem a bérnövekedés, hanem a profitemelés húzza felfelé az inflációt. Kiemeli továbbá, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok közül háromból majdnem kettő nagyobb haszonkulcsról számolt be idén eddig, mint 2019 ugyanezen szakaszában, a világjárvány előtt. A világgazdaságban általánosan növekvő infláció pedig lehetővé teszi a cégek számára, hogy elrejtsék megnövekedett haszonkulcsukat a vásárlók elől. [3]

Robert Reich az Egyesült Államok volt munkaügyi minisztere szerint gazdasági koncentráció zajlik, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság viszonylag kevés, az áremeléshez szükséges eszközökkel és piaci erővel bíró vállalat kezében összpontosul. „A cégek az infláció ürügyén emelik az árakat, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert” – fogalmazott Bill Clinton minisztere.[4]

Matt Stoller amerikai közgazdász számításai szerint az infláció növekedésének 60 százalékát a megnövelt vállalati profitok eredményezik. Egy 6,8 százalékos inflációból szerinte 1,8 százalék származik a korábbi, eleve meglévő pénzromlásból, 2 százalék a nagyvonalú állami költségvetési gazdaságélénkítő költésekből és a legnagyobb rész, 3 százalék a profitemelésből. [5]

U.S. Bureau of Economic Analysis számításai alapján az amerikai nem pénzügyi vállalatok adózás előtti profitja 2020-ban kilőtt, soha nem látott szintre emelkedve.[6][1. ábra]

1. ábra: Az amerikai nem pénzügyi vállalatok adózás előtti profitjának alakulása 2000 és 2013Q3 között

Az amerikai Brookings Intézet is vizsgálta az extraprofit jelenséget. A kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus járvány alatt a legismertebb vállalatok fizetési gyakorlata és pénzügyi eredményei hogyan alakultak (a vállalatok a kiskereskedelem, a kiszállítás, a gyorsétterem, a szállodák és a szórakoztatás területén tevékenykednek és több mint 7 millió munkavállalót foglalkoztatnak). A 22 vizsgált társaság részvényesei 1500 milliárd dollárral gazdagodtak, míg 7 millió dolgozójuknak csupán 27 milliárd dollárral egészítették ki a fizetését, ami kevesebb, mint a részvényesek többletjövedelmének (ezt nevezhetjük extraprofitnak is) 2 százaléka. A vizsgált vállalatok közül hétnél, a 13 milliárdos alapító és örökös vagyona csaknem 160 milliárd dollárral nőtt a világjárvány kezdete óta – ez több mint 12-szerese a 7 vállalat által alkalmazott 3,4 millió amerikai munkavállalónak járó többletbérnek. A vállalatok által megtermelt vagyon nagy része ráadásul a leggazdagabb háztartásokhoz került. A profit növekedésével a vállalatok ötször többet költöttek a részvényesek jutalmazására, mint a munkavállalók fizetésének emelésére, tehát amikor el kellett dönteni, hogy mi legyen a hirtelen beeső extra jövedelmekkel, akkor a cégek gondolkodás nélkül szinte az egészet a legvagyonosabb vezetők és elitek gazdagítására fordították.[7] [2-3. ábra]

 

2. ábra: A vizsgált 22 vállalat részvényeseinek gazdagodása

3. ábra: A vagyonnövekedés mértéke a vagyoni helyzet alapján (2020.01-2021.10)

 

Most térjünk rá az extraprofitok ágazati jellemzőinek vizsgálatára.

Az extraprofit jelensége ugyanis jellemzően nem a gazdaság egészében, hanem csak egyes, jól azonosítható ágazatokban figyelhető meg. A Financial Times elemzése[8] szerint a legnagyobb mértékben az energiaszektor vállalatai, az alapanyaggyártók és az ingatlanértékesítők árbevétele nőtt 2021 első negyedéve és 2022 első negyedéve között (átlagosan 20-40 százalékkal). Hasonló megállapításra jutottak az egy részvényre jutó eredmény (azaz profit) vizsgálatakor, ahol szintén az energetikában, az iparban és az alapanyaggyártóknál azonosították a legnagyobb növekedést. [4. ábra]

4. ábra: A legnagyobb profitnövekedést elérő ágazatok 2010Q1 és 2022Q1 között, %

A tengeri szállítmányozással (logisztikával) foglalkozó vállalkozások profitja is soha nem látott szintre emelkedett 2021-ben: míg a válság előtti 5 évben ezen vállalkozások profitja 0 körüli volt (a széleskörű versenynek köszönhetően), addig 2021-ben meghaladta a 150 milliárd dollárt. Nicholas Sly, amerikai közgazdász 2016-os számításait is érdemes ezzel kapcsolatban megemlíteni: úgy kalkulálta, hogy a tengeri szállítmányozás költségeinek 15%-os emelkedése 0,1 százalékponttal emeli az inflációt az USA-ban. [5. ábra]

 

5. ábra: A tengeri szállítmányozás profitnövekedése 2016 és 2021 között

A legnagyobb gyógyszergyártó cégek sem panaszkodhattak, a 2021-es év kiemelkedően jó év volt számukra, különösen, ha olyan termékkel is kereskedtek, amely a COVID-19 leküzdésére szolgált. A világ, 2021-es bevétel szerint rangsorolt ​​20 legjobb gyógyszergyártóból 12-nek volt legalább 10%-os növekedése, köztük ötnek legalább 40%-os volt az eladási felfutása.[9] [6. ábra]

 

6. ábra: A legnagyobb gyógyszergyártók bevételének növekedése 2020 és 2021 között

Nem csak a gyógyszergyártók, hanem a gyógyszerkereskedők is forgalomnövekedést értek el 2021-ben. A Phoenix Group, az egyik legnagyobb európai gyógyszerkereskedő a 2021-es pénzügyi évben (amely 2022. január 31-én zárult) 39,6 milliárd eurós forgalmat ért el, amely 10,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentős egyszeri hatásoktól megtisztítva, az adózás előtti eredmény 287,8 millió euróról 334,7 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A magas olaj- és gázárak növelték a nagy energiavállalatok profitját, ami hozzájárult a globális inflációhoz és a számos nyugat-európai országban jelentkező megélhetési költségek érdemi emelkedéséhez. A FactSet szerint az S&P 500-as vállalatok, amelyek között olyan energiaóriások is szerepelnek, mint a Chevron és az Exxon Mobil, az első negyedévben 12,3%-os nettó haszonkulcsot értek el az eddig közölt adatok alapján. Ez alacsonyabb a tavalyi második negyedévi 13,1%-os csúcshoz képest (de ebben az akkori alacsony bázis játszott érdemi szerepet), azonban meghaladja a COVID-19 előtti, 11%-os szintet.[10] [7. ábra]

7. ábra: S&P500 vállalatainak nettó profitrátája

A pénzügyi szektor is jelentős nyereséget tudhat magáénak: az amerikai bankok adózott eredménye tavaly 89,7 százalékkal (132 milliárd dollárral) 279,1 milliárd dollárra emelkedett – áll az amerikai szövetségi betétbiztosítási társaság (FDIC) jelentésében. Ez elsősorban a tartós gazdasági növekedésnek és a hitelminőség további javulása nyomán felszabadított tartalékoknak köszönhető. Az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 1,23 százalékra emelkedett a 2020. évi 0,72 százalékról.[11]

 

Az ágazati különadókat – bár nem olyan mértékben, mint Magyarországon – más gazdaságok is elkezdték alkalmazni az elmúlt időszakban, elsősorban az energiaszektorban. A jelenlegi energiaárak mellett az energiaipari vállalatok világszerte extraprofitra tesznek szert, amelyre számos gazdaságban plusz adót (windfall tax) vezetnek be. [12],[13],[14],[15]

OrszágBevezetett adó
OlaszországJanuárban az energiaiparban termelt nyereségre kivetett 10 százalékos adót 25 százalékra emelték. 

Egyesült Királyság 

Május 26-án Rishi Sunak pénzügyminiszter bejelentette, hogy 5 milliárd font értékben plusz adót vetnek ki az energiaszektor szereplőire. A tervek szerint ez 25 százalékos plusz adót jelent, amelynek 90 százaléka alól mentesülhetnek a vállalatok, ha beruháznak. 

Spanyolország  

Már 2021 szeptemberében bevezették az adót, melynek összértéke 2,6 milliárd eurót tehet ki. Olyan közműveket céloztak ezzel, amelyek nem használnak gázt, de hasznot szereznek a gázárak emelkedéséből. 

Bulgária  

Októberben jelentették be, hogy a vállalkozásokat segíteni fogják, amelynek a fedezetét abból teremtik meg, hogy a Kozloduy atomerőműre plusz adót vetnek ki, 225 millió euró értékben. 

Románia 

Október 31-én szavazták meg azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében 91 euró/MWh-t meghaladó bevétel után a termelőknek plusz adót kell fizetniük. 

Szlovákia  

Szlovákia idén februárban megállapodott az ország legnagyobb áramtermelőjével (Slovenske Elektrarne) abban, hogy nem vet ki rájuk plusz adót, cserébe 2024-ig a piaci árnál jóval alacsonyabb áron (61,51 euró/MWh) fogja az áramot biztosítani a háztartások számára. 

Görögország  

Termelőkre vonatkozó rendkívüli adót vezettek be 2021. október 1 és 2022. június 30. közötti időszakra, amely az extra bruttó nyereséget érinti. Kedvezmények levonása után ezt 90 százalékos adókulccsal adóztatják meg.

A légitársaságokat bár a koronavírus-járvány jelentősen érintette, az elhalasztott utazások és a magas utazási kedv érdemben növelni fogja a légitársaságok profitját, meghaladva a válság előtti szintet, amelyet két jelentős légitársaság első adatai is bizonyítanak:

  • WizzAir: A koronavírus-járvány berobbanásakor, 2020 áprilisában 3 százaléka repült a Wizz Air-gépeknek, ugyanabban az évben, augusztusban visszamentek 80 százalékra, majd novemberben újra 10 százalékra estek vissza. 2021 nyarán újra 100 százalékra emelkedett a repülési teljesítményük, hogy aztán 2022 tavaszára már 140 százalékos szinten teljesítsen a légitársaság a 2019-es, koronavírus-válság előtti szinthez képest.[16]
  •  
  • Ryanair: 2022 áprilisa már sorozatban a második hónap volt márciust követően, amelyben az utasok száma meghaladta a 2019-es adatokat. Áprilisban már 5,5 százalékkal haladta meg a 2019 áprilisi adatot, míg márciusban a növekedés 2,75 százalék volt ugyanezen időtávon.[17]
  • A kereskedelmi láncok is jelentősen képesek voltak növelni az árbevételeiket.  
  •  
  • Amazon: 2021-ben a teljes éves nettó árbevétele 22 százalékkal növekedett 2021-hez képest, míg a 2021-es 21,3 milliárd dolláros nettó eredményt követően 2022-ben 33,7 milliárd dollárt értek el.[18] Érdekesség, hogy 2021. első negyedévében a bevételük éves alapon 44 százalékkal növekedett, míg a profitjuk 220 százalékkal.[19]
  •  
  • Lidl: 2020-ban 10 százalékkal tudták növelni az árbevételüket éves alapon (125,3 milliárd euróra), 2021-ben a növekedés üteme lassult, ugyanakkor az árbevétel növekedett 133,6 milliárd euróra.[20][21]
  •  

Összefoglalásként elmondható, hogy a válságból, majd az azt követő inflációs nyomásból egyes ágazatok jelentősen profitáltak. Az ágazatok, amelyeket már nemzetközi közgazdászok és kutatóintézetek is kiemeltek az alábbiak: 

  1. energiaszektor
  2. alapanyaggyártók
  3. logisztika (főként tengeri szállítmányozás)
  4. gyógyszergyártók
  5. pénzügyi szektor
  6. kiskereskedelem
  7. légitrásaságok

[1] The ECB’s Inflation Problem Is More About Supply Than Demand. https://www.wsj.com/articles/the-ecbs-inflation-problem-is-more-about-supply-than-demand-11646578800

[2]Where $5 Trillion in Pandemic Stimulus Money Went 

https://www.nytimes.com/interactive/2022/03/11/us/how-covid-stimulus-money-was-spent.html

[3] Experts on Inflation: Prognosis, Political Fallout and Who’s Really to Blame https://www.ineteconomics.org/perspectives/blog/experts-on-inflation-prognosis-political-fallout-and-whos-really-to-blame 

[4] Reich: Inflation is a sign of too much corporate concentration https://minnesotareformer.com/2022/03/01/inflation-is-a-sign-of-too-much-corporate-concentration/ 

[5] Corporate Profits Drive 60% of Inflation Increases https://mattstoller.substack.com/p/corporate-profits-drive-60-of-inflation?s=r

[6] https://mandiner.hu/cikk/20220112_makronom_extraprofit_inflacio

[7]Profits and the pandemic: As shareholder wealth soared, workers were left behind. https://www.brookings.edu/research/profits-and-the-pandemic-as-shareholder-wealth-soared-workers-were-left-behind/

[8] War and inflation set to drag on corporate profits despite rising revenues https://www.ft.com/content/e347aae3-8098-4f82-a97a-28d17769fa3e

[9] The top 20 pharma companies by 2021 revenue

https://www.fiercepharma.com/special-reports/top-20-pharma-companies-2021-revenue

[10] Oil giants reap record profits as war rages in Ukraine, energy prices soar: Here's how much they made https://eu.usatoday.com/story/money/economy/2022/05/07/oil-company-record-profits-2022/9686761002/

[11] Brutálisan nőtt az amerikai bankok profitja tavaly https://privatbankar.hu/cikkek/penzugyi_szektor/brutalisan-nott-az-amerikai-bankok-profitja-tavaly-.html

[12] National policies to shield consumers from rising energy prices https://www.bruegel.org/publications/datasets/national-policies-to-shield-consumers-from-rising-energy-prices/

[13]Rishi Sunak announces £5bn windfall tax on energy firms https://www.theguardian.com/politics/2022/may/26/sunak-announces-windfall-tax-energy-firms

[14] Bulgaria to compensate companies for expensive electricity https://www.euractiv.com/section/politics/short_news/bulgaria-to-compensate-companies-for-expensive-electricity/

[15] Windfall taxes and an ‘anti-Putin shield’: how Europe is tackling energy crisis https://www.theguardian.com/business/2022/may/03/windfall-taxes-price-caps-and-vat-cuts-how-nations-are-addressing-europes-energy-crisis

[16] https://novekedes.hu/hirek/wizz-air-megvannak-az-ukrajnaban-rekedt-gepek

[17]Ryanair's monthly traffic returns to pre-pandemic levels 
https://english.news.cn/europe/20220505/1ae1062a64784c85a31bccd3d6becde8/c.html

[18]Amazon reports 22% increase in full-year net sales for 2021 
 https://www.retail-insight-network.com/news/amazon-results-2021/

[19] Amazon’s profit soars 220 percent as pandemic drives shopping online.

 https://www.nytimes.com/2021/04/29/technology/amazons-profits-triple.html

[20]Lidl, Kaufland Owner Increases Sales To €133.6bn In 2021 
https://www.esmmagazine.com/retail/lidl-kaufland-owner-increases-sales-to-e133-6bn-in-2021-174288

[21] Lidl grows by 10 per cent thanks to and despite Covid
https://www.retaildetail.eu/news/food/lidl-grows-10-cent-thanks-and-despite-covid/


Kapcsolódó Elemzések