2022-02-05 19:41:13
A magyar vállalkozások legnagyobb versenyhátránya a külpiaci kapcsolatrendszer hiánya. Nem véletlen, hogy az exportbajnokként azonosított kiváló cégek sokkal nagyobb arányban vettek igénybe segítséget a piaci kapcsolatok építésében - mondta lapunknak a 2020-ban alakult Makronóm intézet szakmai vezetője.
Mi is pontosan az új Makronóm Intézet? Melyek a főbb stratégiai céljai?
- Kicsit messzebbről kezdeném. A világ megismerésére az antik korszak óta két fő utat járt körbe az emberiség. Most, a XXI. század elején sokszor úgy tűnik, mintha a püthagoreusoknak lenne igazuk: minden, a legbonyolultabb gazdasági folyamat is leírható a matematika, a számok nyelvén. A másik út, amely az ideák felől közelít a valósághoz, halványodni látszik. A Makronóm Intézet mindkét megközelítést a magáénak mondja; 2020 őszén azzal a céllal jött létre, hogy segítse a gazdasági folyamatok megértését, adatalapú elemzéssel, értékalapú, patrióta szűrőn át értelmezve az eredményeket. Célunk, hogy az intézmény a hazai patrióta gazdaságpolitika megalapozásának és kiterjesztésének a motorja legyen, a hazafias szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson.
- Úgy tudom, az első átfogó munkáik közt volt Az évtized nyertesei nevű kutatás. Mely magyar vállalatok lehetnek majd a 20-as évek győztesei?
- Biztosak vagyunk abban, hogy a 20- as éveknek szép számmal lesznek nyertesei a magyar vállalatok között, sőt abban is, hogy minden termelői ágazatban találunk majd olyan cégeket, amelyek regionális (vagy még nagyobb) multivá, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká válnak az évtized végére. A Makronóm Intézet zászlóshajó kutatása valóban Az évtized nyertesei címet viseli. Ennek keretében ezer hazai tulajdonú céggel - döntő többségben termelő iparvállalattal - készítettünk másfél órás mélyinterjúkat. Tudomásunk szerint ilyen mélységű felmérés ekkora vállalati mintán nem készült az elmúlt tíz évben.
- Mi volt ezzel a cél?
- A fő célunk az volt, hogy meglássuk a különböző ágazatokban működő nyertesekben a közöset, vagyis azt, hogy milyen faktorok vezetnek a sikerhez. Néhány kulcsfontosságú elem: a sikercégek az export és az innováció terén is kiválóak, a képzett munkavállalókat dedikált feladatok elvégzésével bízzák meg, s meg is fizetik őket. Továbbá a külső segítségekkel, így az állami támogatásokkal-hitelekkel, egyetemi együttműködési lehetőségekkel, képzésekkel, exporttanácsadással és hasonlókkal élni tudó társaságok emelkednek ki az átlagos kkv-k köréből. Ez a kiemelkedés azt is jelenti, hogy ideje a fiókba dugni a duális magyar gazdaságról szóló régi fényképeket. A kis- és középvállalati szektor teteje (a vizsgált ezer cég 27 százaléka) magasabb szintre jutott, regionálisan versenyképes, aktív innovátor, a külpiaci pozíciói stabilak, így folyamatos növekedésre képes. Legalább ilyen fontos, hogy a sikerfaktorok azonosításával a szakpolitika munkáját is segítsük. Az interjúkon felvetett szabályozási kérdésekre a György László által vezetett Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkárság már 80 százalékban érdemben reagált. Itt, az ITM-ben készülnek az iparági stratégiák is, amelyek 2030-ig felrajzolják a növekedés irányait.
- Válságállóbbak-e a magyar cégek ma, mint 2008-ban? Illetve hogyan lehet ezt tudományosan, hitelesen megmérni?
- A mélyinterjúk révén és a vállalati adatok bázisából, ha nem is "könyvvizsgálunk", de eléggé részletes képet kaphattunk a társaságok jelenlegi állapotáról és növekedési kilátásairól. A cégek egyértelműen válságállóbbak, mint 13- 14 éve voltak.
- Hogyan változott a helyzet a pandémia hatására?
- A Covid hatásait nézve ugyanezt a válságállóságot láttuk: a vizsgált termelői ágazatokban a vállalkozások árbevétele 2020-ban 1,79 százalékkal csökkent, az általunk megtalált nyertesek körében 1,16-dal növekedett. Sőt, a megkérdezett cégeknek csak a 11 százaléka kényszerült elbocsátásra, 28 százalékuk pedig még emelte is a létszámot.
- Milyen sajátosságok teszik valóban exportképessé a magyar vállalatokat?
- Az innovációs és az exportképesség nagymértékben összefügg: a külpiaci versenyhez alkalmazkodni kell, és ezt a cégen belüli folyamatos fejlesztés tudja a legjobban biztosítani. A kivitellel foglalkozó képzett dolgozók megléte szintén kulcskérdés. A magyar vállalkozások legnagyobb versenyhátránya ugyanis a külpiaci kapcsolatrendszer hiánya. Nem véletlen, hogy az exportbajnokként azonosított kiváló cégek sokkal nagyobb arányban vettek igénybe segítséget a piaci kapcsolatok építésében, pl. a HEPA exportfejlesztési ügynökségtől. Általános tapasztalat, hogy a cégvezető kitartása, eltökéltsége is egy nehezen számszerűsíthető sikerfaktor. Külpiacon az elrugaszkodás és a révbe érés - azaz az első próbálkozás és az első realizált árbevétel - között hónapok telhetnek el például az élelmiszeriparban; sőt, ez akár évekig is tarthat a technológiatranszferes projektek esetében. Mindezt finanszírozással és szuflával is bírni kell.
- Miként lehet az innovációs és az exportképességeket olyannyira felfejleszteni, hogy mondjuk az észt, a cseh vagy a lengyel sikereket tudjuk elérni itthon is?
- Nem tudok olyan nem anekdotikus adatot, amely ezeket az országokat jelentősen előrébb helyezné nálunk. A lengyeleknek például az elmúlt tíz évből ötben negatív, ötben pozitív volt a külkereskedelmi mérlegük. A sajtóban zajos sikert arató, majd villámgyorsan amerikai vagy nyugat-európai befektetők tulajdonába kerülő startupok példája - mondjuk Észtországban - inkább hoz egy jó imázst, mint évről évre előrelépést jelentő bővülést a termelői szektorban.
- Mi akkor a jobb út?
- A Makronóm Intézet is együttműködik az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.- vel mint vállalkozásfejlesztési intézménnyel. Az általuk koordinált Magyar multi program reményeink szerint évtizedes távlatban húsz-harminc majdani regionális multi felnövekedését indította el, amihez további olyan exportőrök is csatlakoznak, amelyek köre néhány esztendő múlva a németül Mittelstandnak nevezett, jórészt családi tulajdonban lévő, közepes méretű cégekével lesz azonos, illetve az ekkora nyugat-európai vállalatokkal a külpiacokon is versenyképes.
- Miként lehet a digitalizációt, az innovációs potenciált sokkal jobban megerősíteni?
- Nagyon fontos, hogy a kutatási eredményeink szerint a cégeknek az a hányada (27 százalék), amelyik az innovációs területen és az exportképességben is kiemelkedő, felismerte: a tudásba be kell fektetni. Az innovációs értékelésben kiválóan teljesítő társaságoknál például a mérleghez viszonyítva 6,9 százalékos az immateriális javak aránya. Vagyis vannak szabadalmaik, licenceik, know-how-juk. Továbbá megfizetik a tudást - a kutatásban kiemelkedően teljesítőknél 27 százalékkal nagyobb volt a mediánbér, mint a gyengébbeknél.
- A vállalati támogatási politika pandémiás hatásokat enyhítő "ajánlataira" hogyan reagált a cégvilág?
- A vállalatok visszajelzése szerint az új támogatási-hitelezési rendszer, amely a Covid kitörése óta 86 ezer vállalkozás számára nyújtott segítséget, 5300 milliárd forintnyi támogatott kölcsönt juttatott a társaságoknak, a korábbi vállalkozásfejlesztési rendszerhez képest számos baráti újítást vezetett be. A pályázatok elbírálásának ideje nyolc-tízről két-három hónapra rövidült, és érdemben csökkent a bürokrácia. A feltételesen vissza nem térítendő dotációk esetében az életképes projektekkel jelentkezőket részesítik előnyben, a képzési programok rugalmassága tanító és tanuló vállalkozásokat fejleszt. Vannak nemzetközi példák, amelyeket átvettünk, de van saját, világelső újításunk is: a Vali.hu portál a körülbelül háromnapos pályázati-támogatási keresést három kattintásra rövidíti. Ott egyetlen regisztrációval cégre szabottan megjeleníthetők a támogatások, a tőke- és hitelprogramok, a képzések és minden más aktuálisan a vállalkozás számára elérhető segítség.
- Mennyire okoz gondot a hazai társaságoknak a munkaerőhiány?
- A megkérdezett vállalatok 89 százaléka említette az aktuális problémák között a munkaerőpiaci helyzetet, de a nyertesek itt sem ülnek ölbe tett kézzel. A kétharmaduk együttműködik például egyetemmel, s a legtöbben részt vesznek államilag támogatott képzési programokban - ha nincs szabad munkaerő, akkor a meglévő állományt képzik, fejlesztik.
- A Széchenyi-programoktól a bankhiteleken, az újraindítási kölcsönökön át a kockázati tőkéig sok további finanszírozási segítség is van. A magyar cégek kellően nyitottak ezekre?
- A Hiventures vezetői egy decemberi rendezvényünkön elmondták: lassan, de alakul egy szemléletváltás a hazai cégirányítók körében. Már nem tekintik tündérmesének azt az ötletet, hogy egy tőkeprogramban való részvétellel a célzott külföldi piacokon megvegyenek versenytárs vállalatokat, vagy részesedést szerezzenek egy kiemelt beszállítóban. Mi úgy látjuk, hogy ez nagyon fontos szintlépés lenne. Szeretnénk azt látni, hogy 3-5 év múlva a mostani "nyertesek" közül többen is regionális céghálózatot irányítanak, kihasználva a szinergiákat és az egyes piacok adta előnyöket. A szűk két esztendő alatt kihelyezett 5300 milliárd forint támogatott hitel (SZKP-s, EXIM-es, MFB-s és MNB-s együtt) hosszabb távú hatása reményeink szerint az is lesz, hogy a cégvezetők kevésbé tartanak majd a hitel- és tőketermékektől.
- A német családi középvállalatokról már volt szó, ám számos magyar vállalkozásnál aktuális kérdés a generációváltás. De hogyan tervezik ezt megvalósítani a hazai cégek?
- Az évtized nyertesei kutatásban megkérdezettek 40 százaléka felelt úgy, hogy a generációváltás aktuális kérdés náluk. A legtöbben családon belül szeretnék átadni a stafétabotot, de a válaszadók mintegy ötöde más, már vállalaton belül lévő munkatársat szeretne kinevelni utódnak. A nemzedékváltás nem egyszerű folyamat: időigényes, és sokszor lelkileg is megterheli a cégvezetőt, az utódot, a dolgozókat. Szerintünk a következő évek egyik kulcstényezője, hogy a lehető legtöbb társaságnál sikeres legyen ez a folyamat, s magyar kézben maradjanak a rendszerváltást követően sikeresen felépített vállalkozások. Az ITM már elindított egy olyan komplex programot, amelyben a generációváltó társaságok hosszú távú segítséget kapnak a folyamat menedzseléséhez: tanácsadást a cégérték meghatározásához, az átadás megtervezéséhez, finanszírozásához, valamint ahhoz, hogy közben a társaság fejlődjön, növekedési pályán maradjon.
