Szerző: Makronóm Intézet | 2022-11-28 12:49:00

Az évtized nyertesei – kiút a duális gazdaság csapdájából

A magyar vállalatok megtalálják a kiutat a duális gazdaság csapdájából: a Makronóm Intézet Az évtized nyertesei címet viselő kutatásának eredménye, hogy láthatóvá vált a mikro-, kis- és közepes vállalatok között egy viszonylag széles, döntően magyar tulajdonú iparvállalati kör, amely regionálisan képes felvenni a versenyt bárkivel: élvonalbeli technológiát alkalmaz, aktívan exportál és kifejezetten innovatív. Ezek közül a vállalatok közül akár 150-200 eljuthat oda az évtized végére, hogy regionális multinacionális cégként működjön, és folyamatos növekedésével további kkv-kat húzzon magával.

 

Az évtized nyertesei kutatást a Makronóm Intézet azért indította el, hogy választ kapjunk arra, hogy milyen közös képességek, tulajdonságok kötik össze ezeket a kiemelkedően teljesítő, és nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat.

 

A Makronóm Intézet szakértői 1000 ígéretes vállalkozást kerestek fel és készítettek a tulajdonossal (vagy ügyvezetővel) másfél órás mélyinterjút. (Az elmúlt egy évtizedben ekkora mintán ilyen mélységű kutatás nem készült.)

 

Ígéretes vállalkozásnak azt tekintettük, amely cég az elmúlt öt évben az iparági átlagot jelentősen meghaladó növekedést ért el (a termelő cégek átlagos 16%-os összesített növekedése helyett 93% volt ennek a körnek a kumulált árbevétel bővülése).

 

Nyertes vállalkozás az ígéretes cégek közül az, amelyik az átlagos növekedés többszörösét érte el, és az innovációs és export területén is kiemelkedően teljesített az iparági szakértők értékelése szerint. Mintegy 250 vállalkozás került be ebbe a csoportba, átlagosan 345% összesített növekedéssel. Minden iparágban és minden régióban találtunk nyertes vállalkozásokat – így megállapítható az is, hogy a cég működésében kell keresni a sikertényezőket.

 

Az interjúk és a cégekre vonatkozó statisztikai adatok elemzése alapján 6 olyan kulcsfontosságú tulajdonságot találtunk, amely összeköti a nyertes vállalkozásokat – ezek a megállapítások szolgálhatnak a jövőben mintául a feltörekvő vállalkozásoknak:

 

  1. A nyertes vállalkozások befektetnek a tudásba. A mérlegükben a technológia és a know-how (immateriális javak) értéke hatszor akkora mint az iparági átlag.
  2. Aktívan keresik az exportlehetőségeket: nemcsak reagálnak külföldi megkeresésekre, hanem stratégia mentén hódítják meg a külpiacokat.
  3. Dedikált munkaerőt alkalmaznak a legfontosabb folyamatokra: a termék- és folyamatfejlesztésnek, valamint a külpiaci tevékenységnek a cégen belül kialakult felelősségköre van. (Tíz évvel ezelőtt még az aktív exportőrök közül is csak 25%-nál dolgozott dedikált munkavállaló, most ez szám 55%, a kutatás-fejlesztésre 67% alkalmaz külön erre a célra felvett munkaerőt, jellemzően felsőfokú végzettséggel.)
  4. A nyertes vállalatok nagyobb részének állandó kapcsolata van valamelyik egyetemmel: jellemzően duális képzésben vesznek részt, nyári gyakorlatot kínálnak, de magasabb szintű együttműködési formák is jellemzőek: közös doktori program, uniós kutatás-fejlesztési pályázatok vagy a termékfejlesztéshez kapcsolódó kutatási programok.
  5. Megfizetik a cégen belül felhalmozott tudást: az egy munkavállalóra jutó személyi jellegű ráfordítás havi medián értéke a nyertes cégeknél 70%-kal több mint az iparági átlag. Ez utóbbi 372.000 forint körül van, a nyerteseknél 633.000 forint az értéke. (A medián érték nagysága mutatja, hogy a kiemelkedő cégeknél a növekedésből származó bevételből a munkavállalók minden rétegének jut.)
  6. A jövőbe vetett bizalom és a tradíció mint kötőanyag: számokkal nehezen leírható, de a sikerhez elengedhetetlen képesség: a vezető rendelkezik pozitív jövőképpel, látja, hogy egy, három vagy öt év múlva hol fog tartani a vállalkozása. Nem azért optimisták ezek a vezetők, mert jól megy a cégük, hanem azért képesek folyamatosan növekedni, mert bíznak a saját jövőjükben. Ezt egészíti ki a hagyomány szerepe: a generációkon átívelő tradíció és tudás (jöjjön akár a paraszti, akár a polgári létből) kimutatható a sikeres vállalkozások történetében.

 

A nehézségekkel szembesülnek a nyertes vállalkozások is: a kutatás feltárta a leggyakrabban előkerülő, a vállalat stratégiáját érintő problémákat – a különbséget az jelenti, hogy a nyertes cégek elébe mennek a problémáknak, és reakcióik beépülnek középtávú stratégiájukba.

 

  • A generációváltás kérdése a megkérdezett cégek 40%-nál aktuális probléma, az utódlási folyamat valamelyik pontján tartanak. A válaszadók nagyobb része családon belül szeretné átadni az irányítást a jövőben, mások cégen belül próbálnak tudatosan kinevelni alkalmas utódot. A vállalat eladásában jellemzően nem gondolkodnak.
  • Munkaerőpiaci nehézségekről a vállalkozók 89%-a számolt be: a munkaerőhiány a legnagyobb probléma, a fizikai és a szellemi munkaköröket egyaránt érinti. A nyertes vállalkozások igyekeznek elébemenni a problémának: saját maguk szervezik a képzéseket, vagy szakképzőhellyel, egyetemmel működnek együtt, hogy utánpótlásukat biztosítsák.
  • A másik leggyakrabban (77%) által említett probléma az alapanyagok árának emelkedése és az elérhetőségükkel kapcsolatos problémák. (A kutatás 2022 év elején fejeződött be, de a megkérdezett vállalatokkal kapcsolatban maradva azt látjuk, hogy ez a probléma tovább éleződött, a szomszédunkban zajló háború és a logisztikai problémák a legtöbbjüket arra ösztönzi, hogy új beszállítókat keressenek.)

 

A Makronóm Intézet értékelése szerint ezek a nyertes vállalkozások jelentik a kiutat a duális gazdaság csapdájából:

 

  • A magas növekedés mellett a termelékenységi mutatóik is javulnak, így további magas hozzáadott értékű munkahelyeket hoznak létre.
  • Külpiaci tevékenységük révén hozzájutnak a legújabb technológiákhoz
  • Hazai tulajdonban marad a nagy részük, külpiaci terjeszkedésük eredményét, a profit jelentős részét hazahozzák.
  • Regionális multiként is Magyarországon hozzák meg a stratégiai döntéseket, saját beszállítói láncaik révén húzhatják a többi hazai mikro-, kis- és közepes vállalatot is felfelé.

 

A hazai szabályozói környezet és a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer látja ezeket a vállalkozásokat, és jól célzott programokkal (a beruházási, K+F pályázatoktól a támogatott hitelkonstrukciókig) segítheti tovább a nyertes cégeket a fejlődésben.

 

A kutatás eredményeit az alábbi dokumentum tartalmazza.