Szerző: Regős Gábor | 2022-08-05 10:37:30
Az ipari termelés júniusban a kedvezőtlen körülmények (orosz-ukrán háború, alkatrészhiány, növekvő energiaárak) ellenére is bővülni tudott úgy havi, mint éves alapon, azaz az ágazat teljesítménye a várakozásoknál kedvezőbben alakult. A növekedésben a nagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatoknak volt szerepe, míg a kisebb ágazatok esetében inkább csökkent a termelés. A nagyobb ágazatok közül érdemes kiemelni a járműgyártást, ahol a növekedés azt is jelzi, hogy júniusban a termelést a korábbinál kevésbé hátráltatta az alkatrészek hiánya.
A magyar ipar szempontjából fontos, bár a korábbinál kisebb együtt mozgást mutató német ipar teljesítménye is kedvezően alakult, a szezonálisan kiigazított adatok szerint a forgalom bővülése éves alapon 3,0 százalék volt, ami kismértékben alacsonyabb a magyar termelés 4,8 százalékos növekedésénél. A második negyedévben tehát az ipari termelés pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez, a három hónap éves alapú kibocsátásnövekedése átlagosan 4,7 százalékot tett ki.
A következő időszakban az ipari termelés volumenét ellentétes irányú tényezők befolyásolják. Az orosz-ukrán háború tovább fokozza a már korábban is meglévő problémákat az ellátási láncok területén, míg az energiaárak növekedése szintén nehezíti az ágazat tevékenységét. Az egyre inkább felerősödő recessziós félelmek a kereslet csökkenésén keresztül akadályozhatják a termelés bővülését. Ezt mutatja a német ipar új rendeléseinek 9,0 százalékos volumencsökkenése is az egy évvel korábbihoz képest, melyben az eurózónán kívüli rendelések visszaesésének van a legnagyobb szerepe vélhetően a háború miatt. Ugyanakkor a rendkívül magas beruházási ráta, illetve a járműipar gyenge bázisidőszaki teljesítménye segíthetik a bővülést. Az ágazat hosszú távú teljesítményét emelkedés jellemzi, a termelés volumene a 2015-ös szintet mintegy negyedével haladta meg júniusban.